Magyarország mérsékelt égövi országként bővelkedik a darázsfajtákban. Érdemes felismerni őket, mert más-más helyen élnek és csípésük súlyossága is eltérő.
Nemcsak a csípés és a lehetséges allergiás reakció miatt kártevő a legtöbb darázsfaj. Mivel nagyon szeretik gyümölcsöket, tönkre tudják tenni a termést is.
Vannak társas, illetve magányos darazsak, mert nem mindegyik állat él kolóniákban. A szezonális körforgás azonban mindegyikük életmódjára jellemző.
Társas darazsak
Sok fajnál csak a megtermékenyült királynők vészelik át a telet, hogy tavasszal fészket építsenek a gyarapodáshoz.
Kecskedarázs és német darázs
A jellegzetesen fekete és sárga színeiről felismerhető kecskedarázs és német darázs kinézetre nagyon hasonlók. Több ezres populációval rendelkező kolóniákban is élhetnek, általában a talajba, kőrakások közé, ház körüli zugokba építik fészküket.
Sok problémát okoznak nyári időszakban. Olyan nehezen elérhető helyekre is fészkelhetnek, mint a tetőcserepek és az ereszek.
Lódarázs
A méretéről és mintázatáról könnyen felismerhető lódarázs királynője akár 35 mm-esre is megnőhet. A körülbelül 25 mm-es dolgozók gyümölcsnedvekkel táplálkoznak, míg a lárváknak pókhálókból és más ragadózó rovaroktól csenik el a rovarokat.
A lódarázzsal kiemelten óvatosnak kell lenni, mert csípése veszélyes. A fejet és nyakat is támadhatja, ami allergia nélkül is súlyos egészségügyi kockázattal járhat.
Mindegyik fajtájú darázs fészkének eltávolításához szakembert ajánlott hívni, hiszen ez az ő feladata.
Magányos darazsak
A magányos darazsakra kevésbé jellemző a támadó természet. Meghúzzák magukat a talajban, növényeken vagy a fákon, a fajuktól függő adottságaik szerint.
Karcsúbb felépítésűek, mint a közösségekben élők. Fészkeiket földes, agyagos alapanyagból készítik vagy a földbe ássák.
Kaparódarazsak
A kaparódarazsaknak 200-nál is több magyarországi faja van. Egyik jeles képviselőjük a lopódarázs, a másik pedig a közönséges homoki darázs.
Az előbbinek 2 fajtája a legelterjedtebb: a feketetorú és a gyakori lopódarázs. Elnevezésük a lopótökre emlékeztető formájukból ered. Hosszúságuk meghaladhatja a 2-2,5 centit. Vízpart közelében gyakoribbak, mert ott a nedves, agyagos talajból könnyen megépítik ivadékbölcsőiket. A felnőttek a virágok pollenjével táplálkoznak, de a fejlődő lárvákat megbénított pókokkal táplálják.
A közönséges homoki darázs laza, száraz talajszerkezetben épít menedéket. Ez a fekete és barnás színű, hosszú, de vékony kaparódarázs típus is megbénított rovarokkal eteti a lárvákat.
Kürtős darázs
Ez a magányos faj színeiben hasonlít a kecskedarázsra és német darázsra, de felismerhető arról, hogy kevesebb sárga csíkja van. Vályogfalba helyezi az utódok lakhelyéül szolgáló fészket.
Padlásdarázs
Ez a fekete csápostorú egyed ragadozóként apró rovarokkal táplálkozik, de a gyümölcsöt és nektárt is kedveli. Elnevezése megtévesztő, mert nemcsak padlásokra építi világos színű fészkét, hanem kerítésen, házfalakon és növények szárán is kereshet a lárváinak biztonságos helyet.
Sárgafoltos papírdarázs
A padlásdarázshoz nagyon hasonlít és szintén ragadozó a 10-18 mm hosszúságú papírdarázs. Leginkább réteken él és növények szárára helyezi kis méretű fészkét.
Fürkészdarázs
A társas darazsakkal ellentétben a fürkészdarázs kifejezzen hasznos. Olyan kártevőket irt, mint a molyok és a tetvek. Petéjét gazdatestekbe szúrja vagy közvetlenül a rovarra helyezi el.
Több típusú fürkészdarázs is van és mindegyik más gazdatestet keres. Jótékony hatása miatt használják a mezőgazdaságban.
Mit tegyünk, ha darázsfészket látunk?
A darazsakkal óvatosan kell bánni! Bár nem ugyanannyira mérgező minden darázs csípése és nem minden fajta támad provokálás nélkül, a legveszélyesebbé pont a Magyarországon nagyon elterjedtnek számító társas fajok számítanak.
A darázsirtás elvégzéséhez ajánlott szakembert felkéni, hiszen sokszor nehezen megközelíthető helyeken találhatók a fészkek és nem tudhatjuk pontosan, hogy mekkora méretű kolóniával kell számolnunk.