Patkányirtás vadászgörénnyel és kutyákkal
A görények alfél melletti mirigyeikből bűzös és kiállhatatlan szagú folyadékot választhatnak ki, mely tulajdonságuk híressé tette őket.
Egyes emberekben undort keltve a faj iránt, azonban ezen képességükkel ritkán élnek. A görények előfordulnak Európa legtöbb országában. Szürkületi állatok, rendszerint erdőkben, szántókon, lápokon találhatók. Térnyerése a városokban egyre inkább megfigyelhető, az éjszakai órákban gyakran találkozhatunk vele. Folyópartok oldalába, vagy fák gyökere alá ásott odúkban él.
Főleg ragadozó, leginkább békákat és pockokat zsákmányol, de elkapja a patkányokat, és egyéb kisebb zsákmányállatokat is. Vadászterülete körülbelül egy négyzetkilométert tesz ki. Bundája sötétbarna, pofája fehér, bandita maszkkal a szeme körül. Aljszőrzete halvány sárga. Farka hosszú, lábai rövidek. A nőstény kb. 25–30 cm, míg a hím valamivel nagyobb 30–35 cm között van.
Természetes állatellenségek használata a patkányirtás során, és kártevő irtásban szinte egyidős az emberiséggel. Barlangokban lakó őseink mellett is találtak különböző állatcsontvázakat. Az egyiptomi sírok vizsgálatakor pedig már a hieroglifák is tanúskodnak a kisebb ragadozók ilyetén felhasználásáról.
Történelmi tény, hogy Augustus császár idején (i.e.63- i.sz.14) a Kanári- szigetek lakói segítséget kértek a császártól a mérhetetlenül elszaporodott üregi nyulak ellen. A császár szelíd görényeket küldött a csapás orvoslására. A témához kapcsolódóan közismertebb a macskák különböző változatainak használata az egerek által okozott ártalmak, kártételek ellen, gyermekmesék és közmondások tucatjain generációk nőttek/nőnek fel napjainkig. A közönséges görény (Mustela putorius), vagy európai (erdei) görény, az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a menyétformák (Mustelinae) alcsaládjába tartozó faj. Ügyes, kérlelhetetlen ragadozó.
A PATKÁNYOK ELLEN SZÁMUNKRA A KISEBB TESTŰ, FŐLEG NŐIVARÚ PÉLDÁNYOK BÍRNAK KIEMELT JELENTŐSÉGGEL, MIVEL MÉRETEIK MIATT FIZIKAILAG ALKALMASAK A PATKÁNYOK JÁRATAIBAN VALÓ KÖZLEKEDÉSRE
A módszer lényegében az állat természetes vadászösztönének kihasználásán alapul, a kéz szelíd vadászgörény genetikai kódja által hajtva követi a zsákmányt annak járataiba. Akár föld alá, akár fák odvába, ajtótokba, szigetelésbe, padlástérbe. A veszélyt érzékelő patkányok a járatot igyekeznek elhagyni, menekülni. A sarokba szoruló, vagy bármilyen más okból menekülésre képtelen példányokkal a görény kíméletlenül végez, míg a járatot elhagyó példány elfogására több módszer is kínálkozik.
Normális esetben ezen menekülő rágcsálók élve elfogása nem cél, így azokat erre a célra nevelt, a görénnyel együtt dolgozni tudó kis testű kutyák általában elfogják, majd megölik. Mivel a patkány minden esetben hazai pályán mozog, a görényes irtást végző csapat pedig az idegen pálya hátrányait kénytelen elszenvedni, a kutyák dolgát az alternatív menekülő utak fizikai korlátozásával, mechanikai elrekesztésével (tömítés – ronggyal, pur habbal-, betaposás, feltöltés, hálózás, stb.) célszerű segíteni. Az ilyen típusú irtáshoz, vagy talán helyesebb a gyérítés szó használata, segítségül hívott állatokkal szemben egy sor követelményt támasztunk, melyek néha látszólag egymásnak ellentmondóak.
A GYÉRÍTÉS MÁSIK FONTOS RÉSZTVEVŐJE A KUTYA. AKÁRCSAK A VADÁSZGÖRÉNNYEL SZEMBEN, A KUTYÁVAL SZEMBEN IS IGEN MAGASAN VAN A LÉC
Gyenge, félős, rossz idegrendszerű állat a feladat elvégzésére nemhogy nem alkalmas, de egyenesen gátolja az eredményes munkavégzést. Mind a hazai, mind a külföldi gyakorlat azt mutatja, hogy erre a munkára a kisebb testű, megfelelően rámenős kutyák alkalmasak, általában terrierek.
A terrier izomzatából, felépítéséből adódóan alkalmas a hirtelen mozdulatokra, irányváltásokra, valamint a patkányokkal szemben veleszületett gyűlölettel rendelkezik. A kutyának megfelelően fegyelmezettnek kell lennie, háztáji és haszonállattal szemben nem léphet fel támadólag, a munkavégzés során nem okozhat kárt. Gondoljunk csak egy üzlethelyiségben szabadjára engedett, fékezhetetlen kutyára.
A KUTYA MINDENEKELŐTT SZINTÉN RENDELKEZZEN KIFEJEZETT ÉS SZENVEDÉLYES VADÁSZ ÖSZTÖNNEL. BIZTOS ORRAL JELEZZE A PATKÁNYOK ÁLTAL HASZNÁLT JÁRATOKAT
Ugyanakkor legyen közömbös a használaton kívüliekkel szemben. Legyen türelmes a kellő pillanatig –míg vadásztársa a járatban teszi a dolgát-, de késlekedés nélkül mozduljon a patkány után amint erre alkalma nyílik. A jó idegrendszer elengedhetetlen, a kutyának hiba nélkül, a másodperc tört része alatt el kell tudnia bírálni, hogy a lyukból kivillanó szőrös állat préda, vagy vadásztárs.
A méretbeli különbségek miatt a kutya által megfogott görénynek nem sok esélye lenne, ezért a kutyák görény kompatibilissé tételét lehetőség szerint kölyök korban kell elkezdeni. Erre a fajta feszült figyelemre és döntési képességre a kutyának a munka egész ideje alatt képesnek kell lennie, nem fáradhat el „fejben”. A patkányt akarja és merje megfogni akár szemből is, nagy mennyiségű patkány jelenléte esetén ezt a tevékenységét „estére se utasítsa vissza”.
A VADÁSZGÖRÉNY LEGYEN KISMÉRETŰ, HOGY MINÉL INKÁBB AKADÁLYTALANUL KÖVETHESSE ELLENFELÉT ANNAK SZŰK JÁRATAIBAN
Legyen kifejezett, vele született zsákmányösztöne, a prédát önszántából, kitartóan, szenvedélyesen üldözze. Legyen „fogós”, a sarokba szorított, vagy a járatában utolért patkányt késlekedés és hezitálás nélkül fogja meg, és lehetőség szerint minél gyorsabban végezzen vele. Legyen gyors, fordulékony, erőszakos. A patkánytól kapott sérülésekkel szemben legyen igénytelen, ellenálló. A napi munka során lehetőleg minél később fáradjon el, a munkák között gyorsan regenerálódjon. A járatban ne időzzön sokáig, semmiképp se „feküdjön el”, a munka végeztével mielőbb térjen vissza vezetőjéhez.
Az elérhető legmagasabb szinten tűrje a munka során adódó stresszt (környezeti zajok, szagok, idegen emberek, kutyák, ismeretlen körülmények). A zsákmányt ne kezdje ki, ne fogyassza el. Általánosságban elmondható, hogy a fent leírt követelmények ideális állapotot tükröznek, annak nagy valószínűséggel egyetlen példány sem felel meg. Azonban a fentiekből minél több mindenre hasonlít a vadászatra szánt görény, annál nagyobb hatékonysággal lesz hasznunkra a patkányok gyérítése során.
A VADÁSZGÖRÉNY HASZNÁLATÁNAK AKTUALITÁSA NAPJAINKBAN TÖBB OKBÓL IS KÉZENFEKVŐ, AZ ILYEN TÍPUSÚ GYÉRÍTÉSRE EGYRE NAGYOBB PIACI IGÉNY MUTATKOZIK
Ennek okait kereshetjük a vegyszermentes technológiák mind kiterjedtebb használatában a kártevő irtás teljes területén, a vegyszerek iránti növekvő bizalmatlanságban, az esetlegesen kialakuló egészségügyi kockázatoktól való félelemben, illetve a hatályos Európai Uniós jogharmonizáció kapcsán hazánkban is bevezetett jogszabály változások miatt a mérgezett csalétkek körül kialakult helyzetben.
2018 Március 1-t követően Magyarországon 3 ezrelék, vagy e fölötti hatóanyag tartalmú rágcsálóirtó készítmények (mérgezett csalétkek) kizárólag szakemberek számára hozhatók forgalomba. Pillanatnyilag a gyártók szándékai nem ismeretesek (legalábbis nem publikusak), valószínűsíthető azonban a küszöbérték alatti hatóanyag tartalmú készítmények megjelenése részben a piaci igények kielégítése, részben az általuk termelt gyártói, kereskedelmi nyereség megtartása miatt.
Ezen a ponton azonban szakmai kérdések vetődnek fel. Amennyiben a pillanatnyi rágcsálóhelyzetet egyensúlyi állapotként feltételezzük, és tudjuk, hogy a jelenlegi készítmények zömében 5 ezrelékes hatóanyag tartalommal bárki számára hozzáférhetőek, szinte kizártnak mondható a fele ilyen dózisú termékek hosszú távú létjogosultsága a háztartási, illetve a mezőgazdasági szektorban.
TOVÁBBI PROBLÉMAKÉNT LÉPHET FEL A CSÖKKENTETT HATÓANYAG TARTALOM NAGYMÉRTÉKBEN VALÓ HOZZÁJÁRULÁSA A KÁRTEVŐKBEN KIALAKULÓ, HATÓANYAGGAL, HATÓANYAG CSOPORTTAL SZEMBENI TOLERANCIA, REZISZTENCIA SZEMPONTJÁBÓL
A patkányok populáció hierarchiáját szemléltetve a piramis csúcsán elhelyezkedő 10%-nyi domináns egyedre 30-40% szub domináns, és mintegy 50-60% nem domináns egyed jut. Megfigyelhető, hogy csapdázással és mérgezéssel a felső 10%-ba tartozó domináns példányok nem, vagy csak igen kis mértékben ejthetők fogságba, vagy pusztíthatók el.
Nem véletlen, hogy ezek a példányok képességeikkel kiemelkednek társaik közül, hiszen e képességek emelik őket a „ranglétra” tetejére, ezek biztosítják számukra a hosszú életet. Ők lesznek azok a példányok, akik a kihelyezett mérgezett csalétkekkel szemben bizalmatlanok lesznek (köznapi szóhasználattal élve: „nem veszik fel a mérget”, a kihelyezett csapdákat elkerülik, stb. Figyelembe véve a patkányok szaporodási rátáját (8 hetes ivarérési idővel, 23 napos vemhességi idővel, átlagosan 10 kölyök/ alommal, évente 6-8 fialással számolva), az irtást túlélő példányok rövid időn belül képesek reprodukálni, vagy akár felülmúlni az irtás előtti állapotokat.
EZEN PÉLDÁNYOK ELLEN NYÚJTHAT HATÉKONY SEGÍTSÉGET A MEGFELELŐEN SZERVEZETT ÉS KIVITELEZETT, VADÁSZGÖRÉNYEKKEL ÉS KUTYÁKKAL VÉGREHAJTOTT GYÉRÍTÉS ELVÉGZÉSE
A domináns példányok óvatossága –amint az a fentiekből is látszik- meghaladja társaikét, a vadászgörény járatba engedésekor ezek a példányok kizárólag akkor próbálnak harcba bocsátkozni a görénnyel, ha a sikeres menekülésre nem látnak lehetőséget, ellenkező esetben a hazai pálya előnyeit kihasználva megdöbbentő tempóban és ügyességgel próbálnak kereket oldani.
Amennyiben a gyérítendő terület lehetőségeihez mérten az előkészítés sikeres, és a menekülő példányok dolgát a mechanikus elrekesztésekkel kellőképpen megnehezítjük, az elfogásuk a kutyák számára különösebb kihívást nem jelent, a gyérítés sikeressége exponenciálisan növekszik.
ELÉRHETŐSÉGEK
Telefon:
+36305367337
E-mail:
gyongyosipedro@gmail.com
Facebook:
fb.com/ragcsaloirtasbudapest