Az ágyi poloska az egyik olyan rovar, amely ragyogóan meg tud lapulni úgy, hogy észre sem fogjuk venni, csak akkor, ha már megcsípett minket. Elmondható róla, hogy a rejtőzködésben világbajnok. Meglapul az ágyban, annak környezetében, a résekben, hasadékokban, illesztésekben. Nappal pihen, és 2-3 naponta nekiindul táplálékot szerezni, majd visszatér a rejtekhelyére.
Hogy találhatjuk meg az ágyi poloskát?
Nehéz dolgunk van, ha szeretnénk rábukkanni. Egy nagyon erős lámpára mindenképp szükségünk van ahhoz, hogy meg tudjuk találni. Nézzük meg az ágy kárpitozását, a kárpit szélein, a varrásoknál, hajtásoknál.
Viszonylag apró termetűek. A kifejlett ágyi poloska sem nagyon. 1 cm-nél, de mivel többször vedlik, ezért több fejlődési szakaszon meg át, változik a színe és a mérete.
Általában nem is tudjuk, hogy ezzel a vérszívóval élünk együtt. Az emberek általában akkor kezdenek gyanakodni, ha már tele vannak csípésekkel.
Hol tanyáznak az ágyi poloskák?
Ezek a kis apróságok kedvelik a sötét és hűvös helyeket, ezért általában az ágyak, a szekrények, székek, fotelok alján húzódnak meg az apró repedésekben, az összeillesztéseknél. De megtalálhatók a ruhákban. Főleg a természetes anyagokat szeretik, ezért a pamutanyagot, lenvásznat kedvelik.
Mivel a poloskák nem szeretnek sokat menni, ezért mindenképp az ember közelségét keresik azért, hogy éjjel, mikor mindenki nyugalomban van, akkor hamar elérjék áldozatukat, könnyen jussanak táplálékhoz.
Nyomkeresés
Mivel ezek az álnok vérszívók ügyesen elbújnak, és a méretük is kicsi, nehéz rájuk találni, ezért inkább próbáljuk meg a rájuk utaló jeleket megtalálni, azaz az ürüléküket, lerakott petéjüket.
Amennyiben a lepedőnkön vérfoltokat találunk, akkor ez is rájuk utaló jel lehet. Mikor épp kiszívták a vérünket, ez gyakran hagyhat apró vércseppeket az ágyban. Általában többször szúrnak, mert nem mindig tudnak azonnal vérhez jutni.
Az ágyi poloska, ha megszívta magát vérrel, utána nyugalomra van szüksége az emésztéshez, ezért, ha jóllakott, visszamegy búvóhelyére. Tehát ha arra gyanakszunk, hogy ez az élősködő beköltözött hozzánk, akkor magunkon ne keressük, mert biztos, hogy nem marad sem a bőrünkön, sem pedig a ruhánkban. A nyugalmat szeretik, tehát inkább elvonulnak a búvóhelyükre. Magunkon magát az állatot nem fogjuk megtalálni, csak a szívásának a nyomát, azt is valószínűleg csak egy-két nap múlva.
Ha egy nagyon erős lápával bevilágítunk az ágy rácsai alá, a matrac alá, és figyelmesek vagyunk, akkor láthatunk fekete pöttyöket. Mindig óvatosan mozdítsuk meg, amit vizsgálunk, mert bár ezek a vérszívók igen lassúak, de mégis nagyon hamar szét tudnak futni a lakásban. Ha elszóródtak, akkor még sokkal nehezebb lesz kiirtani őket.
A kanapé belső részeit is alaposan nézzük át, a régen használt, ágyneműtartóban lévő dolgainkat is óvatosan nézzük át. Legjobb, ha egy nagy nylon lepedőre hordjuk az átnézendő ruhadarabokat.
Nappal
Ezek a kis vérszívók fordított életet élnek, mint mi. Éjjel járnak vadászni, és nappal pihennek, megemésztik az éjjel szívott vért.
Mivel nagyon nehéz megtalálni ezeket az pici rovarokat, ezért, ha úgy gondoljuk, hogy megtelepedtek nálunk, akkor inkább kérjük szakember segítségét.
Ha ugyanis feltúrunk mindent, ezzel csak megriasztjuk őket, és szerte-szét szaladnak, ezzel az irtásuk is megnehezedik.